Villányi borvidék

Magyarországon, ha borról esik szó, az elsők között említik a villányi borvidéket. A táj római és gazdag középkori múltat mondhat magáénak. Az alkalmazott borkészítési eljárásokban szerencsésen ötvöződnek az értékes hagyományok a korszerű technológiai elemekkel.

A villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia előképek alapján, 1994 őszén megalakított Villány-Siklósi Borút, Magyarország első borútja 11 településen (Harkány, Siklós, Máriagyűd, Nagytótfalu, Kisharsány, Nagyharsány, Villány, Villánykövesd, Palkonya, Vokány, Kistótfalu) kanyarog keresztül.

A Borút mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstokók, műemlék pincék, múzeumok, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és a szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást. A helyi ételkülönlegességek és zamatos borok mellett a vendégeket szívesen várják a falusi vendéglátóhelyek, magánszálláshelyek, panziók és hotelek.

A borút turisztikai kínálatának színvonalát minősített, védjeggyel ellátott szolgáltatások biztosítják, amelynek elérhetőségét az utak mentén felállított információs táblarendszer jelzi. A környék borait a szakemberek, kereskedők és fogyasztók a hazai borpiac legszínvonalasabb és legkeresettebb termékei között tartják számon. A helyi boros gazdák számos borverseny díjazottjai. Eddig négy alkalommal tüntettek ki villányi borászt az "Év Bor-termelője" megtisztelő címmel.

Villány: A térség központi települése Villány. 1987 óta viseli a "Szőlő és bor városa" címet. A város főutcáján, a műemléki pincesor szélén található Bormúzeum a környék szőlő- és borkulturájának hagyományait és a neves szőlőnemesítő, Teleki Zsigmond munkásságát mutatja be, de láthatók itt ötven és százesztendős palackozott borok is. Előzetes bejelentés alapján lehetőség van borkóstolásra és vásárlásra is.

A település római katolikus temploma középkori eredetű (15. század), melyet 1753-ban átépítettek. Ezután nyerte el copf stílusú homlokzatát. A város fölé magasodó Templom-hegy 4 hektáros természetvédelmi területéből 2 hektár fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható. Az itt látható ammonitesz lenyomatok Európa-szerte ismertek.

Villánykövesd: A Villánykövesden látható - maga nemében egyedülálló - háromszintes pincesor sok turistát és borkedvelőt vonz a faluba. Műemlék együttese országos védelem alatt áll. A 18. század végén, a Batthyány-család építtette óriási pince ma is több jeles esemény helyszíne. Itt rendezik többek között az Európai Bordalfesztivál megnyitóját és a borrendi avatásokat.

Palkonya: A Villányi-hegység éjszaki lábánál fekvő Palkonya legnevezetesebb műemlékegyüttese a település határában lévő, 53 présházból álló pincecsoport. A 19. század folyamán fokozatosan kiépűlt pincefalu a betelepült németek korabeli építészeti kulturáját mutatja be. Országos műemléki védettséget élvez a község katolikus temploma is. A Batthyányak építette és 1816-ban Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom a hazai körtemplom építészet egy szép példája. A település évente visszatérő rendezvénye a "Pünkösdi Nyitott Pincék", melyet minden évben pünkösd vasárnapján rendez a helyi Önkormányzat.

Pécstől délre, a Villányi-hegység déli részén a Baranyába irányuló idegenforgalom legkeresettebb településeit találhatjuk. Külföldön is ismert a harkányi gyógyfürdő. Évente turisták tömegei keresik fel a siklósi műemlékeket, köztük a kedvelt "Tenkes kapitánya" filmsorozatból ismert várat. A bor és gasztronómia hódolói a Villányi-Siklósi Borút településeit végigjárva ismerhetjük meg a környék jellegzetes borait és az itt élők vendégszeretetét.

• Települések

Túrony: Pécsről Harkány irányába haladva érhetjük el a települést. Látnivalók: 15. században épült református műemlék templom.

Harkány: A nemzetközi hírű, élénk forgalmú gyógy- és üdülőhely, Pécstől 25 km-re a horvát határhoz közel fekszik. A mediterrán várost a "Villány-Siklósi Borút" tagjaként is számon tartják. A hangulatos zenés vendéglők, csárdák mellett kikapcsolódást, színvonalas szórakozást kínálnak az egy és több napos rendezvények, programok. Ilyenek az Ördögűző-Téltemető, a Dél-dunántúli Német Nemzetiségi Csoportok Találkozója, a Májusfa állítás és kitáncolás, a Pünkösdi Fesztivál, a Harkányi Nyár programsorozata, a Fürdőfesztivál, a Hosszú Hétvége, valamint a szeptemberben megrendezésre kerülő Szüreti fesztivál, melyek igen kedveltek bel- és külföldi vendégek körében egyaránt.

Drávaszabolcs: Az ország legdélebbi határátkelőhelye Drávaszabolcs. 1996-ban itt indult el a drávai sétahajózás, ami a Kormorán-szigetig eljutva a Dráva csodálatos élővilágát, annak érintetlen környezetét mutatja be.

Siklós: Dél-Baranya és a Dráva-medence történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Siklós a 14. században a Gara-család birtokába került és az ország egyik központja lett. A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, valamint a gyűdi Mária-kultusz megismerése egész napos programot jelentenek. Áprilistól szeptember végéig a Siklósi Nyár és a Siklósi Várfesztivál eseményei zajlanak. A programok felölelik a nemzetiségi - magyar ének, tánc, zenei és színházi hagyományokat. Legjelentősebb közülük a Siklósi Szalon Képzőművészeti Kiállítás a Fúvószenekari Verseny és Találkozó, a Folklór-fesztivál és a Csirkepaprikás Fesztivál.
A város nyugalma, hangulatos utcái, éttermei mellett a siklósi strand feszített víztükrű medencéje, több hektáros pihenőparkja kínál kellemes felüdülést a forró nyári napokon.

Máriagyűd: A közigazgatásilag Siklóshoz tartozó Máriagyűdön található kegytemplom a Tenkes-hegy oldalába, csodálatos természeti környezetbe épült. Nemzetközileg ismert a búcsújáróhely, melyet több mint százezer zarándok keres fel évente.

A horgászok és vadászok ideális terepe a környék. Horgászatra alkalmas vízfelületeket Ivánbattyán, Márok, Matty, Palkonya és Siklósnagyfalu határában találhatók. A Siklóstól alig néhány kilométerre fekvő Matty határa természetvédelmi terület, s egy ritkaságnak számító Madár-emlékpark látható itt.

Nagyharsány: Az egyutcás falu központjában álló református templom régészeti feltárása közben románkori maradványokra leltek. A szentély menyezetén található freskók 15-16.századi emlékek. A településen összegyüjtött korabeli használati tárgyakat a Helytörténeti Gyűjteményben tekinthetik meg az érdeklődők.

A Szársomlyó a Villányi-hegység legmagasabb csúcsa (442 m). Magyarország egyik legrégibb, mintegy 230 ha-on elterülő temészetvédelmi területe. A keleti oldal volt kőfejtőjében szabadtéri szoborkiállítás tekinthető meg.

Nagytótfalu: A festői környezetben lévő kis település, Nagytótfalu egykori református lakosságának életét és mindennapjait mutatja be a helyi a Tájház és Iskolamúzeum. Az időszakosan nyitvatartó Téglagyűjteményben körülbelül 500 db égetett tégla látható. Az évszámmal ellátott téglák közül a legrégebbi 1658-ból való. Található itt azonban a római ásatások során előkerült darab is.

Beremend: A horvát határ mentén fekvő Beremenden a legrégebbi leletek, amelyek az ember jelenlétére utalnak, az újkőkorból származnak. A település történelmi és kulturális nevezetességei közül említést érdemel a Mendele Ferenc nevét viselő emlékház. A nyári nagy melegben a település strandfürdőjében találnak felfrissülést a vendégek.

Kásád: A Beremendtől néhány kilométerre fekvő sokarcú Kásád évszázadokon át büszkén őrizte, s őrzi ma is hagyományait, népviseletét, tánckultúráját. Az eredeti állapotában helyreállított tájházban megimerkedhetünk a régi használati eszközökkel, ruhákkal és szerszámokkal.

7621 Pécs, Széchenyi tér 9.

7815 Harkány, Kossuth út 2.

7800 Siklós, Felszabadulás út 3.